Énekes Ferenc, kocsis – Páger Antal Péter, a fia – Papp János Intéző – Kovács István Jószágigazgató – György László Isten – Csákányi László Főangyal – Horváth Ferenc
Rádióra alkalmazta Báthory Gábor Zenei munkatárs: Hegedüs Emmi Szerkesztő: Albert Zsuzsa Rendező: Csajági János (1982 - monó)
Panni – Götz Anna Csík Matyi – Lesznek Tibor Tallós Gyula – Agárdi Gábor Kapás Jancsi – O. Szabó István Mihály bácsi – Horváth Sándor Pados Miklós – Szirtes Ádám Anna néni – Pásztor Erzsi Varjas Pista – Benkő Péter Pandúr hadnagy – Csurka László
Közreműködött:
Árva János Farkas Éva Galgóczi Imre Garay József Haraszin Tibor Joó László Kun Tibor Nagy Zoltán Surányi Imre Tihanyi Péter
Rádióra alkalmazta: Palotás Ágnes A felvételt Bán Péter és Váli Mariann készítette Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi A rendező munkatársa: Bereczky Sándor és Csepeli Sándor Dramaturg: Szebényi Cecília Rendezte: Vadász Gyula (1989 - monó)
Egy fiatal orosz nemes elhagyja a feleségét, s hiába kérleli barátja, sógornője, hallani sem akar a visszatérésről, úgy érzi, a cigányok között, ahol most él, megtalálta a boldogságát, függetlenségét. Mása, a kis cigánylány személyében pedig a szerelmét is…s hogy ez a szerelem még teljesebb és zavartalanabb lehessen, vállalja az élő holttest nehéz szerepét is… A nagy orosz író fordulatos drámája, a felkorbácsolt szenvedélyek, a romantikus szerelem áradó lírája kellemes szórakozást ígér minden hallgatónak.
Szereposztás:
Anna Pavlova – Tőkés Anna Liza – Kohut Magda Szása – Gombos Kati Fagya – Tímár József Anna Dmitrijevna – Makai Margit Viktor Karenyin – Gábor Miklós Iván Makarovics – Makláry János Nasztaszja – Orbán Viola Mása – Ruttkai Éva Abrezkov Herceg – Uray Tivadar Afromov – Greguss Zoltán Vizsgálóbíró – Kemény László Vosznyeszenszkij – Fellegi István Petuskov, festő – Gellért Lajos
Fordította: Németh László Zenéjét Rajcs István dalszövegére Ribáry Antal szerezte Rendező: Barlay Gusztáv (1959 - monó)
A kisregény 1924-ben íródott, de a Horthy-rendszerben nem jelenhetett meg. Az író úgy tudta, hogy azért, mert kézirata elveszett. Az igazság pedig az, hogy a család, a rokonok és a jóakarók rejtették el előle, attól tartva, hogy kinyomtatása esetén kellemetlenségek és zaklatások szakadnak a nyakába. Mert e kisregény a kurzus világának kérlelhetetlen kritikája, melyben Móra bátran szembeszállt a diktatúra embertelenségével és önkényességével.
Szereplők:
Hannibál tanár úr – Benkő Gyula Dia, a felesége – Szemes Mari Igazgató – Deák Sándor Tanárok – Prókai István, Horváth Ferenc, Márki Géza és Kemény László I. finánc – Szirmai Jenő II. finánc – Beszterczei Pál Képviselő – Greguss Zoltán Főosztályvezető – Márkus László
Közreműködött:
Árossy Aladár Balázs Ferenc Galgóczi Imre Gyárfás György Kollár Béla Soltész Anni Surányi Imre Temes Gábor
Rádióra alkalmazta: Palotás János Szerkesztő: Dorogi Zsigmond Rendezte: Déri Éva (1964 - monó)
( 0:30:17-től 8 másodperc hiányzik, a néma rész kivágva )
Federico Garcia Lorca drámai költeményének rádióváltozata
Szereposztás:
Rosita – Váradi Hédi a dada – Gobbi Hilda a nagynéni – Bulla Elma első Manola lány – Gombos Katalin második Manola lány – Tábori Nóra harmadik Manola lány – Schubert Éva első vénkisasszony – Kiss Manyi második vénkisasszony – Lelkes Ágnes harmadik vénkisasszony – Gáborjáni Klára a vénkisasszonyok anyja – Peéry Piri első Ayola lány – Örkényi Éva második Ayola lány – Domján Edit a nagybácsi – Pécsi Sándor az unokafivér – Kállai Ferenc a gazdaságtan professzora – Balázs Samu Don Martin – Agárdi Gábor a fiú – Nyerges András
Fordította: Végh György Zenéjét szerezte: Hidas Frigyes Rádióra alkalmazta és rendezte: Török Tamás (1962 - monó)
Bodri juhász – Fillár István Bodriné – Nagy Anna Veres juhász – Sós Lajos Révész – Regős Péter 1. juhász – Galgóczi Imre 2. juhász – Harkányi Ödön Író – Kertész Péter Bíró – Tomanek Nándor
Rádióra alkalmazta: Dénes István Rendezte: Solymosi Ottó (1982 - monó)
Nincs szívszorongatóbb műve Móricznak ennél a kisregénynél, melynek új feldolgozású rádióváltozata kerül ezúttal a hallgatók elő. Hőse egy menhelyi kislány, akit a hatóság nevelőszülőknél helyez el. Csöre – így csúfolják a kislányt – szinte emberfeletti erővel küzd azért, hogy családtaggá válhasson a sűrűn változó otthonokban, s megpróbálja legalább a morzsáit felcsipegetni a szülői szeretetnek.
Szereposztás:
Árvácska – Stella Márta Dudás – Szilágyi Tibor Dudásné – Sütő Irén Kadarcs – Prókai István Szennyes – Kozák László Szennyesné – Máthé Erzsi Verő – Turgonyi Pál Verőné – Tolnay Klári Zsofka – Horváth Teri Nagysága – Bánky Zsuzsa Takács – Siménfalvy Sándor Beszélő – Avar István és sokan mások
Rádióra alkalmazta: Kopányi György Szerkesztő: Szabó József Rendező: Cserés Miklós (1973 - monó)
Octav Mouret vidéki fiatalember, nagy bőrönddel és kevés tapasztalattal érkezik Párizsba- az akkor még rosszul kövezett, gázlángos Párizsba- hogy karriert csináljon. Lakása Vabre úr házában van , mely a közlékeny házmester szavai szerint egy tisztes úriház.. Itt uriemberek laknak, akik nappal csöndben vannak, s este időben jönnek haza, imádkoznak s lefekszenek. A tapasztalatlan fiatalember azonban rövid itt tartózkodása után furcsa tapasztalatokat kezd szerezni az úri szalonok világáról.
Szereplők:
Octav Mouret – Gábor Miklós Hédouinné – Lukács Margit Juzuerné – Pápai Erzsi Josserand – Gellért Lajos Josserandné – Lázár Mária Berta, a lányuk – Bánky Zsuzsa August Vabre – Kálmán György Theofil Vabre – Szatmári István Valéria, Theofil felesége – Temessy Hédi Gourd, házmester – Harsányi Rezső Pap – Mátray József Adél – Rákosi Mária Liza – Ádám Éva Juli – Zolnay Zsuzsa Bachelard, nagybácsi – Mányai Lajos Egy férfi – Váradi Pál
A XIX. század végén a Felvidéken a bolondos Pongrácz István gróf XVII. századi várúr módjára irányította várát, amíg a vár új úrnője fel nem borítja az életét.
Szereplők:
Pongrácz István gróf – Ajtay Andor Apolka – Váradi Hédi Tarnóczy ügyvéd – Zenthe Ferenc Estella – Gordon Zsuzsa Blázi János, polgármester – Kovács Károly Lengeffy Elemér, színigazgató – Gózon Gyula Behenczy báró – Nagyajtay György Várnagy – Pethes Sándor Káplán – Márky Géza Rebernyik – Heltai Andor Szurina – Forgács László Komár – Rots József Kisbíró – Pethes Ferenc Matyej – Lippai Ferenc Diák – Gimes György
Nagy hatalom volt egykor a Tekintetes Vármegye! Hatalmasabb volt, mint az ország, minden az ő hatalmát hirdette, még a varjúsereg is a vármegye legmagasabb házán: a börtönön. Könyv, tudomány nem háborgatta a vármegye urainak álmát, a „haladás” szót pedig – úgy látszott – végérvényesen kiküszöbölték az ország szótárából. Legalább is így volt, amikor Kalap Mátyás és Karczy Péter uram története kezdődött. Vagy hogy a történet inkább Kalap Erzsikéről és Karczy Miklósról szól? És Fogtői Mártonról, a vármegye rókájáról? Vagy talán arról az egész régi világról, amit Mikszáth Kálmán annyi humorral és kedvességgel mutatott be.
Szereposztás:
Kalap Mátyás – Egri István Kalap Mátyásné – Ujvári Viktória Kalap Erzsike – Örkényi Éva Karczy Péter – Bay Gyula Karczy Miklós – Szabó Gyula Lupcsek – Fellegi István Fogtői Márton – Kemény László Orvos – Gál Sándor Barkó – Csók István Janó – Szoó György Beszélő – Joó László
Rádióra alkalmazta: Turi András Dramaturg: Zala Zsuzsa Rendező: Vadász Gyula (1961 - monó)