MP3 - 48kHz - 192kbps
( A kellemetlen, torz hang, a Kossuth Rádióban 2018 tavaszától bevezetett szándékos minőségrontás következménye. )
Non-profit rádiójáték-archívum – megőrzés és megosztás, nem üzleti célból.
874 hanganyag (1533 MP3)
1072 óra 18 perc (109,29 GB)
Rádiójátékok letölthető listája: Excel / HTML
és 79 hangoskönyv 1451 óra 37 perc (43 GB)
Egyéb: 2750 letölthető EPUB könyv (918,8 MB)
Géza fejedelem erőszaktól, gyilkosságoktól sem riad vissza, hogy a magyarokat nyugati minta szerinti keresztény országban telepítse végre le, ezért is keresi a kapcsolatot korábban a bizánci császárral, később a pápával és a német fejedelemségekkel, és ezért neveltet fiából, Vajkból tökéletes keresztény lovagot. Igazi célja azonban az, hogy az így megerősödött nép, kitanulva a vallás és a kultúra mellett a nyugati harcmodort, néhány nemzedéknyi idő múltával képes legyen bosszút állni az ausburgi sérelemért, és megbüntetni egész Európát. Vajkazaz István, a leendő király – azonban nagyon is komolyan veszi azt, amit tanult: az ország nyugati minta szerint való átalakításának feladatát – azaz nem csupán álcaként veszi magára a keresztény lovag szerepét…
A mű címe „Az a szép fényes nap” egy pogány dal első sora, amely visszatérő motívumként ékelődik be a műbe. A dráma Vajk Istvánná keresztelését megelőző napon játszódik az esztergomi várban.
"Ez a kimondhatatlan című hangjáték (ejtsd: “Mindszentiejja") eredetileg monodráma volt, melyet a Szolnoki Szigligeti Színház mutatott be. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek vértelen mártíriumát mutatja be. Nem dokumentum játék és nem korrajz, szokatlan módon a bíboros személyes fájdalmába és szenvedéseibe szeretne beavatni. Kiindulási pontja 1973 Karácsonya, amikor Mindszenty kézhez kapta VI. Pál pápa levelét, melyben – korábbi ígéretével ellentétben – üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Ez a trauma készteti a bíborost, hogy az időben vissza-vissza tekintve újra élje bebörtönzésének állomásait, a nyilasok és a kommunisták uralma alatti szenvedéseit.
A hangjáték zenei és akusztikai effektek egész tárházát mutatja be, Androczky Gabriel munkáját, mely a szerző-előadó klasszikus verses szövegével egyszerre régies és nagyon is modern alkotást eredményezett. A mű – a görög eposzokhoz hasonlóan – hexameterben íródott, ezzel emelve Mindszenty bíboros személyét a XX. századi magyar történelem keresztény hősei közé. Címe Homérosz Odüsszeiáját idézi."
https://audiodrama.hu
Ez a hangjáték egy gondolatkísérlet, mely gróf Széchenyi István életének utolsó pillanatát merevíti ki, s ebben a mozdulatlanná dermedt pillanatban a “legnagyobb magyart” vallomásra készteti: mi minden vezetett oda, hogy saját kezével vessen véget életének? A verses szöveg hatodfeles jambusban íródott, Vörösmarty Mihály stílusában és szókészletével, így idézve meg a nemes gróf és a költő hajdani barátságát.
A darab érdekessége, hogy szövege számos szakember által készített pszichogram alapján íródott. Széchenyi személyiség-térképét, a művei alapján pszichológusok, pszichiáterek, grafológusok rajzolták meg, felvázolva a lehetséges lelki kórképet is, mely öngyilkosságához vezetett.
A hangjátékban megszólaló áriák Doppler Ferenc, Fantaisie pastorale hongroise című műve alapján készültek. Doppler fuvolaművész és zeneszerszerző volt, s – amit kevesen tudnak – Széchenyi István is remekül játszott fuvolán, döblingi évei alatt fuvolaművészek jártak hozzá kamarazenélni. Ezért választottuk egy vele kortárs fuvolista zeneszerző művét kiindulási alapnak, melyből megszületett a hangjáták zenei anyaga.
"Ez a Júdás teljesen más, mint akit eddig ismerhettél. egyáltalán nem bánja, hogy elárulta Jézust, sőt még büszke is rá. Mi több, elmondja, hogy miért volt igaza, amikor az árulás mellett döntött. Kortárs, zenés hangjáték, melyben Júdás rappel, smooth jazzt szaxofonozik, dub step dalban énekli meg, hogy mi történ 2000 évvel ezelőtt, s hogy ő milyennek látta Jézust.
Rengeteg olyan kérdés vetődik fel ebben a műben, ami ott lappang minden hívő keresztény ember fejében, számos ellentmondás és benső feszültség kerül kimondásra és kibeszélésre. Gondolatébresztő és elgondolkodtató, szemtelen és pimaszul fogalmazó produkció, ami kegyetlenül leszámol a keresztény képmutatással."
A Szabad-ötletek jegyzéke, mely József Attila halála előtti évben keletkezett, a magyar irodalom egyik leginkább vitát kavaró műve. Ez a rendkívül személyes és intim írás a költő azon időszakában született, amikor Gyömrői Edit pszichoanalitikus kezelése alatt állt, akibe halálosan és viszonzatlanul szerelmes volt. A jegyzeteket terápiás céllal készítette az orvos tanácsára, de soha nem mutatta meg őket neki.
A terápia lényege a szabad asszociáció, amely során a páciens leírja gondolatait és elnyomott érzéseit, hogy ezzel enyhítse lelki terheit. József Attila azt remélte, hogy a Szabad-ötletek megírásával megszűnnek a hosszú ideje tartó lelki fájdalmai és elindul a gyógyulás útján. Hitte, hogy az sérelmek és problémák őszinte leírása könnyíteni tud lelkén. Bízott a szavak erejében és saját képességeiben. Nem ismert, hogy feljegyzéseit versnek szánta-e, noha annak is megállnák a helyüket, de az viszont biztos, hogy őszinteségük vitathatatlan.
„Az egyik próbán becsuktam a szememet. Kíváncsi voltam, hol van a fény. Olyan, ami a sötétben is látszik. Ványa lelkében? Jelena lelkében? Ültem lehunyt szemmel a nézőtéren, és egyszer csak kiderült valami. Kiderült, hogy miközben ezek itt mindenfélét egymás fejéhez vagdosnak, aközben minden szó, az elutasító is, az arculcsapásként elcsattanó is a szerelem viszonzása.
Ez az igazság került fényre ott a sötétben. A fény világosságánál is nagyobb fényességre.”
A legendás Frida Kahlo mexikói festőművész, a 20. századi Mexikó egyik legemblematikusabb alakjának élettörténetéről, szerelmeiről és szenvedéseiről szóló szövegeket.
B Fülöp ErzsébetKiss Tibor Noé Beláthatatlan Táj című kötetének szövegei alapján, összeállította és előadja Oproiu Nicolette. A felcsendülő dalok – az Altató és a csendsötét – Nicolette saját szerzeményei. Néhány zenei motívumot a Kimbra “Settle Down” dal inspirált.
„A függőség és ennek különböző árnyalatai társadalmunk egy égető sebe, melyet szűk erdélyi közegünkben még mindig gyakorta tabuként kezelünk. Kiss Tibor Noé szövege eredetileg négy szereplő élettörténetét szövi egymásba, ezesetben a szövegtöredékek egy szereplő életét igyekeznek körberajzolni. A társadalmi stigma mögött meghúzódó valós élettörténetbe való betekintés, a családi szálak, anyához fűződő viszony mind útvonalak afelé, hogy empatikusan forduljunk a hasonló élettörténeket hordozó emberek felé, talán kevésbé ítéljük el őket, és beszélgetést tudjunk kezdeményezni a témában.” – idézet az előadó-alkotó ajánlásából.
Oproiu Nicolette 1997-ben született Marosvásárhelyen. Multimédia és színművészet szakon végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. Jelenleg a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa.
Alkotói hitvallásáról: “A színpadi színészet mellett érdekel a műfajok multidiszciplinaritása, és a kreatív folyamatok mögötti tudatos tréning. Keresem, hogy hogyan lehet az előadóművészetek által közelebb hozni magunkhoz a világ jelenségeit, hogy jobban megértsük őket, és általuk saját egzisztenciánkat illetően is valós kérdéseket fogalmazzunk meg.”
1892. május 18-án hunyt el Nagybányán gróf Teleki Sándor honvédezredes, emlékiratíró (1821–1892). Emlékére készült a „A vad gróf tárcái – Teleki Sándor emlékezik” című, 8 részes rádiójáték, amely életének fordulatos eseményeit, írásait és a kor hangulatát idézi meg. A műsor a történelmi alak személyes vallomásain és emlékein keresztül enged betekintést a XIX. század világába, különleges hangjáték formájában.
1. rész: Liszt Ferenchez — Petőfi Sándor Koltón
Teleki Sándor visszaemlékezései Liszt Ferencre, valamint a koltói napokra, ahol Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. A művészet és a barátság felejthetetlen pillanatai elevenednek meg.
Előadja:
Haumann Péter
Kaszás Attila
Végvári Tamás
Szarvas József
________________________________________
2. rész: Petőfi Sándor Koltón
A költő alakja és személyisége közvetlen közelségből tárul fel: baráti beszélgetések, közös élmények és a legendás koltói nyár történetei.
Előadja:
Haumann Péter
Kaszás Attila
Szarvas József
________________________________________
3. rész: Első találkozásom Bem apóval
Teleki feleleveníti a legendás tábornokkal való első találkozását, amely sorsfordító hatással volt rá és katonai pályájára.
Előadja:
Haumann Péter
Kaszás Attila
Dobák Lajos
________________________________________
4. rész: 1848 december 25-ike Kolozsvárt
Karácsony napja a szabadságharc viharában. A kor ünnepi hangulatát a háború árnyéka és a történelmi fordulatok teszik felejthetetlenné.
Előadja:
Haumann Péter
Kaszás Attila
Dobák Lajos
________________________________________
5. rész: A tihucai csata
Egy véres ütközet krónikája, ahol a bátorság és a hősiesség kerül előtérbe. Teleki személyes élményei és benyomásai rajzolják meg a csata képét.
Előadja:
Haumann Péter
Kaszás Attila
Dobák Lajos
________________________________________
6. rész: A gálfalvi csata
Újabb fordulópont a szabadságharc történetében, amelyben a hősök küzdelme és az áldozatvállalás jelenik meg drámai erővel.
Előadja:
Haumann Péter
Kaszás Attila
Végvári Tamás
Szarvas József
________________________________________
7. rész: Levelek
Teleki levelezéséből tárul fel a korszak világa: személyes hangvételű sorok, barátokhoz és bajtársakhoz intézett üzenetek hozzák közelebb a hallgatóhoz a XIX. század emberét.
Előadja:
Haumann Péter
Kaszás Attila
Szarvas József
Dobák Lajos
________________________________________
8. rész: Utolsó találkozásom Petőfi Sándorral
A szabadságharc egyik legmegrendítőbb mozzanata: Teleki felidézi utolsó találkozását Petőfivel, amely örökre emlékezetébe vésődött. A személyes búcsú egyszerre emberi és történelmi pillanat.