Ginát, az elkényeztetett pesti gimnazista lányt 1943-ban apja váratlanul, magyarázat nélkül egy vidéki református internátusba íratja. A Matula zárt, puritán világa rengeteg lemondásra kényszeríti a jóléthez és szabadsághoz szokott kislányt, minden kapcsolatot meg kell szakítania a külvilággal. A szigorú szabályok, a percre pontosan beosztott napirend, a dísztelen, fekete-fehér környezet a lehető legtávolabb áll addigi könnyed életétől. Miután osztálytársai is kiközösítik, árulónak bélyegzik, nagyon magányosnak érzi magát, és szökéssel próbálkozik. A kísérlet meghiúsul, de ez arra készteti apját, hogy elmondja Ginának, valójában miért kell ott tartózkodnia...
Szereplők:
Narrátor – Szirtes Ági Vitay Georgina – Sodró Eliza Vitay tábornok – Nagypál Gábor Torma Gedeon, igazgató – Mácsai Pál Kalmár Péter, osztályfőnök – Kaszás Gergő Kőnig tanár úr – Mészáros Máté Bánki – Mentes Júlia Horn Mici – Börcsök Enikő Kis Mari – Pallagi Melitta Kuncz Feri – Patkós Márton Szabó – Ladányi Júlia Torma Piroska – Szilágyi Csenge Zsuzsanna nővér – Bozó Andrea
Hangmérnök: Drobek Attila Zenei szerkeszto: Hortobágyi László Rádióra alkalmazta és rendezte: Kaszás Gergő (2017 - sztereó)
(10 rész)
Össz.: 3:50:53 - 317 MB
MP3 - 48kHz - 192kbps
( A kellemetlen, torz hang, a Kossuth Rádióban 2018 tavaszától bevezetett szándékos minőségrontás következménye. )
Géza fejedelem erőszaktól, gyilkosságoktól sem riad vissza, hogy a magyarokat nyugati minta szerinti keresztény országban telepítse végre le, ezért is keresi a kapcsolatot korábban a bizánci császárral, később a pápával és a német fejedelemségekkel, és ezért neveltet fiából, Vajkból tökéletes keresztény lovagot. Igazi célja azonban az, hogy az így megerősödött nép, kitanulva a vallás és a kultúra mellett a nyugati harcmodort, néhány nemzedéknyi idő múltával képes legyen bosszút állni az ausburgi sérelemért, és megbüntetni egész Európát. Vajkazaz István, a leendő király – azonban nagyon is komolyan veszi azt, amit tanult: az ország nyugati minta szerint való átalakításának feladatát – azaz nem csupán álcaként veszi magára a keresztény lovag szerepét…
A mű címe „Az a szép fényes nap” egy pogány dal első sora, amely visszatérő motívumként ékelődik be a műbe. A dráma Vajk Istvánná keresztelését megelőző napon játszódik az esztergomi várban.
Szereplők:
Géza fejedelem – Sinkovits Imre Vajk, a fia – Lukács Sándor Gyula, a fejedelem apósa – Kiss Ferenc Tata, Vajk nevelője – Tyll Attila Bönge, Gyula barátja – Molnár Tibor Adalbert püspök – Balázs Samu Az őr – Horváth Sándor Hermann – Darvas Iván A borbély – Szathmári István A lány – CsLszár Angela Tarr – Buss Gyula
Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarából alakult kamaraegyüttes, Jancsovics Antal vezényletével, valamint a MRT énekkara, Sapszon Ferenc vezényletével.
Zenéjét szerezte Durkó Zsolt Zenei rendező: Fejes Cecília Dramaturg: Kopányi György Rendező: Varga Géza (1974 - monó)
1:49:52 - 150 MB
MP3 - 48kHz - 192kbps
( A kellemetlen, torz hang, a Kossuth Rádióban 2018 tavaszától bevezetett szándékos minőségrontás következménye. )
"Ez a kimondhatatlan című hangjáték (ejtsd: “Mindszentiejja") eredetileg monodráma volt, melyet a Szolnoki Szigligeti Színház mutatott be. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek vértelen mártíriumát mutatja be. Nem dokumentum játék és nem korrajz, szokatlan módon a bíboros személyes fájdalmába és szenvedéseibe szeretne beavatni. Kiindulási pontja 1973 Karácsonya, amikor Mindszenty kézhez kapta VI. Pál pápa levelét, melyben – korábbi ígéretével ellentétben – üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Ez a trauma készteti a bíborost, hogy az időben vissza-vissza tekintve újra élje bebörtönzésének állomásait, a nyilasok és a kommunisták uralma alatti szenvedéseit.
A hangjáték zenei és akusztikai effektek egész tárházát mutatja be, Androczky Gabriel munkáját, mely a szerző-előadó klasszikus verses szövegével egyszerre régies és nagyon is modern alkotást eredményezett. A mű – a görög eposzokhoz hasonlóan – hexameterben íródott, ezzel emelve Mindszenty bíboros személyét a XX. századi magyar történelem keresztény hősei közé. Címe Homérosz Odüsszeiáját idézi."
Előadja: Széles Tamás
Felvétel, keverés: Androczky Gabriel, Széles Tamás Zene: Androczky Gabriel
Ez a hangjáték egy gondolatkísérlet, mely gróf Széchenyi István életének utolsó pillanatát merevíti ki, s ebben a mozdulatlanná dermedt pillanatban a “legnagyobb magyart” vallomásra készteti: mi minden vezetett oda, hogy saját kezével vessen véget életének? A verses szöveg hatodfeles jambusban íródott, Vörösmarty Mihály stílusában és szókészletével, így idézve meg a nemes gróf és a költő hajdani barátságát.
A darab érdekessége, hogy szövege számos szakember által készített pszichogram alapján íródott. Széchenyi személyiség-térképét, a művei alapján pszichológusok, pszichiáterek, grafológusok rajzolták meg, felvázolva a lehetséges lelki kórképet is, mely öngyilkosságához vezetett.
A hangjátékban megszólaló áriák Doppler Ferenc, Fantaisie pastorale hongroise című műve alapján készültek. Doppler fuvolaművész és zeneszerszerző volt, s – amit kevesen tudnak – Széchenyi István is remekül játszott fuvolán, döblingi évei alatt fuvolaművészek jártak hozzá kamarazenélni. Ezért választottuk egy vele kortárs fuvolista zeneszerző művét kiindulási alapnak, melyből megszületett a hangjáták zenei anyaga.
Előadja – Széles Tamás
Felvétel, keverés: Androczky Gabriel, Széles Tamás Zene: Androczky Gabriel, Széles Tamás
"Ez a Júdás teljesen más, mint akit eddig ismerhettél. egyáltalán nem bánja, hogy elárulta Jézust, sőt még büszke is rá. Mi több, elmondja, hogy miért volt igaza, amikor az árulás mellett döntött. Kortárs, zenés hangjáték, melyben Júdás rappel, smooth jazzt szaxofonozik, dub step dalban énekli meg, hogy mi történ 2000 évvel ezelőtt, s hogy ő milyennek látta Jézust.
Rengeteg olyan kérdés vetődik fel ebben a műben, ami ott lappang minden hívő keresztény ember fejében, számos ellentmondás és benső feszültség kerül kimondásra és kibeszélésre. Gondolatébresztő és elgondolkodtató, szemtelen és pimaszul fogalmazó produkció, ami kegyetlenül leszámol a keresztény képmutatással."
Előadja: Széles Tamás Felvétel, keverés: Androczky Gabriel, Széles Tamás Zene: Androczky Gabriel, Széles Tamás
A Szabad-ötletek jegyzéke, mely József Attila halála előtti évben keletkezett, a magyar irodalom egyik leginkább vitát kavaró műve. Ez a rendkívül személyes és intim írás a költő azon időszakában született, amikor Gyömrői Edit pszichoanalitikus kezelése alatt állt, akibe halálosan és viszonzatlanul szerelmes volt. A jegyzeteket terápiás céllal készítette az orvos tanácsára, de soha nem mutatta meg őket neki.
A terápia lényege a szabad asszociáció, amely során a páciens leírja gondolatait és elnyomott érzéseit, hogy ezzel enyhítse lelki terheit. József Attila azt remélte, hogy a Szabad-ötletek megírásával megszűnnek a hosszú ideje tartó lelki fájdalmai és elindul a gyógyulás útján. Hitte, hogy az sérelmek és problémák őszinte leírása könnyíteni tud lelkén. Bízott a szavak erejében és saját képességeiben. Nem ismert, hogy feljegyzéseit versnek szánta-e, noha annak is megállnák a helyüket, de az viszont biztos, hogy őszinteségük vitathatatlan.
Előadja – Széles Tamás
Felvétel, keverés: Androczky Gabriel, Széles Tamás Zene: Széles Tamás
(2024 - sztereó)
(2 rész)
https://audiodrama.hu
Össz.: 1:01:27 - 56,2 MB
MP3 - 44,1kHz - 128kbps
Figyelem!
A Szabad-ötletek jegyzékét csak felnőtt hallgatóinknak ajánljuk. A műben előfordulnak obszcén szavak, féktelen gondolatok és a nyugalom megzavarására alkalmas sorok is.
Az előadásra a dráMA 15 kortárs színházi találkozó keretében került sor.
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
„Az egyik próbán becsuktam a szememet. Kíváncsi voltam, hol van a fény. Olyan, ami a sötétben is látszik. Ványa lelkében? Jelena lelkében? Ültem lehunyt szemmel a nézőtéren, és egyszer csak kiderült valami. Kiderült, hogy miközben ezek itt mindenfélét egymás fejéhez vagdosnak, aközben minden szó, az elutasító is, az arculcsapásként elcsattanó is a szerelem viszonzása. Ez az igazság került fényre ott a sötétben. A fény világosságánál is nagyobb fényességre.”
– Láng Zsolt, az előadás dramaturgja
Előadják: Monica Ristea és Hatházi András színművészek
(A közreműködők nevei a mű végén hallhatók.)
Narrátor és dramaturg: Láng Zsolt Fordította: Patkó Éva Patrice Pavis drámája alapján rendezte: Patkó Éva Hangmérnök: Kacsó Tibor Szerkesztő: Tompa Enikő (2024 - sztereó)
A szerzők, akik egyben előadók is, a megszólalás sorrendjében:
Marton Orsolya – A nő, aki azt gondolta, segít az Istennek, hogy ne haljon meg benne Oltean Márk – A fiú, aki el akar jutni Skóciába Antal-Gászpor Adrienn – A lány, aki nem bánt meg semmit Sándor Emőke Orsolya – A lány, aki nem mert elmenni pisilni Horváth Lilla Holly – A nő, aki csak vidám színekkel fest Bodolai Balázs – A férfi, aki nem szereti a párnát
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem másodéves drámaíró magiszteri osztályának monológjai. Irányító tanár és narrátor: B. Fülöp Erzsébet. Osztályvezető tanár: Albert Mária és Kárpáti Péter. Zenei illusztráció: Jun Miyake Lillies of the Valley Hangmérnök: Kacsó Tibor Szerkesztő: Tompa Enikő (2025 - Joint sztereó)
Kármán József: Fanni hagyományai című regénye nyomán készült hangjáték.
Szereplők:
Hajdú Imelda Magyari Izabella Barabási Tivadar Puskás László
A Marosvásárhelyi Rádió műsora. Zenei illusztráció: Liszt Ferenc Preludes Rádióra alkalmazta: Tompa Enikő és Pap Laura Műszaki munkatárs: ifj. Kacsó Tibor (2016 - sztereó)
A legendás Frida Kahlo mexikói festőművész, a 20. századi Mexikó egyik legemblematikusabb alakjának élettörténetéről, szerelmeiről és szenvedéseiről szóló szövegeket
B Fülöp Erzsébet
dramatizálta s adja elő.
Hangmérnök: Kacsó Tibor Szerkesztő: Tompa Enikő (2025 - sztereó)