Tell – Sinkovits Imre Hedvig, a felesége – Olty Magda Walter Fürst – Egri István Stauffacher – Kállai Ferenc Gertrud, a felesége – Ronyecz Mária Bertha – Almási Éva Attinghausen – Bessenyei Ferenc Rudenz – Mécs Károly Gessler – Gelley Kornél Melchtal – Szersén Gyula Armgardt – Máthé Erzsi Baumgarten – Juhász Jácint
További szereplők:
Fellegi István György László Győrffy György Harkányi Ödön Hindi Sándor Horváth József Izsóf Vilmos Kollár Béla Kun Tibor Képessy József Lázár Tihamér Makláry János Maros Gábor Mányai Zsuzsa Nagy István Pásztor János Raksányi Gellért Somogyvári Pál Sugár Lajos Suka Sándor Szilassy Gyula Székhelyi József Sándor Géza Tischler Ferenc Tyll Attila Vogt Károly Várday Zoltán Zeitler Zoltán Zsolnai Júlia
Fordította: Vas István Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó Dramaturg: Nyerges András Rendezte: Gáti József (1969 - monó)
Jelenetek Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből
Szereplők:
Beszélő – Avar István Raszkolnyikov, volt egyetemi hallgató – Sinkó László Razumihin, a barátja – Koncz Gábor Dunya, a húga – Jani Ildikó Aljona Ivanovna, uzsorás asszony – Bakó Márta Lizaveta, a húga – Móricz Ildikó Marmeladova, címzetes tanácsos – Mádi Szabó Gábor Katerina Ivanovna, a felesége – Kohut Magda Polja, kislánya – Lázár Márti Luzsin – Somogyvári Rudolf Az anya – Olsavszky Éva Cselédlány – Horváth Teri Árusnő – Báró Anna Diák – Szabó Kálmán Tiszt – Turgonyi Pál Női hang – Ágh Éva Porfirij Petrovics, vizsgálóbíró – Darvas Iván Szofja (Szonya), utcalány – Venczel Vera Rendőrtiszt – Tordy Géza Kocsis – Joó László Munkás – Tarsoly Elemér Házmester – Szabó Imre, Fellegi István Hang – Szabó Imre, Galgóczy Imre Nyikolaj, mázoló – Pathó István
Fordította.: Görög Imre és G. Beke Margit Rádióra alkalmazta: Bottlik Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. (1976 - monó)
Kazinczy Ferenc önéletrajzi művének rádióváltozata
Közreműködik:
Árva János Basilides Zoltán Bay Gyula Buss Gyula Feleki Sári Gelley Kornél Győrffy György Harkányi Ödön Horváth Sándor Jákó Pál Korbuly Péter Láng József Móricz Ildikó Nagy István Rákosi Mária Sugár László Suka Sándor Szilassy Gyula Szirmai Jenő Szoó György
Rádióra alkalmazta: Szentmihályi Szabó Péter Zenei munkatárs: Szabó Katalin Szerkesztő: Albert Zsuzsa Rendező: Vadász Gyula (1977 - monó)
Kárpáthy János - Bessenyei Ferenc Abellinó - Tordy Géza Szentirmay Rudolf - Kertész Péter Fanny - Hűvösvölgyi Ildikó Boltay János - Mádi Szabó Gábor Krammné - Gobbi Hilda Barna Sándor - Madaras József Fenimor - Harsányi Gábor
Almási József Ambrus András Árva János Bánhidi László Bay Gyula Csikos Gábor Dőry Virág Erdődy Kálmán Esztergályos Cecília Harkányi Ödön Hatfaludy István Horváth Pál Huszár László Inke László Joó László Kalmár Zsuzsa Keresztes Pál Kovács Gyula Kun Tibor Láng József Lázár Gida Markaly Gábor Pásztor János Peczkay Endre Réti Szilvia Somhegyi György Sugár László Szemes Mari Szoó György Tarsoly Elemér Turgonyi Pál Ujlaky László
Rádióra alkalmazta: Maróti Lajos Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi Dramaturg: Asperján György Rendező: Gáspár János (1979 - monó)
Giovanni Boccaccio művéből válogatott Csukás István
1 - Első nap [Kezdődik a Dekameron első napja, melyen a szerző elmondja: miképpen esett, hogy az alább színre lépő személyek egybegyűltek, hogy meséljenek egymásnak, annak utána pedig Pampinea uralkodása alatt ki-ki olyan történetet mond el, amelynek tárgyát tetszése szerint választotta]
2 - Úgy eltelít saját gyönyörűségem... – dal (Jékely Zoltán fordítása; Magda Gabi)
3 - Második nap – Ötödik novella [Andreuccio da Perugia Nápolyba jön, hogy lovakat vásároljon, egy éjszaka során háromszor kerül kemény veszedelembe, valamennyiből megmenekül, s egy rubinkővel hazatér]
4 - A tünde ragyogás... – dal (Jékely Zoltán fordítása; Németh Sándor)
5 - Hatodik nap – Tizedik novella [Cipolla testvér megígéri bizonyos parasztoknak, hogy megmutatja nékik Gábriel arkangyal szárnyatollát; de mivel azoknak helyében széndarabokat lel, azt mondja, hogy ezek ama szénből valók, melyen szent Lőrincet megsütötték]
6 - Serkenj, Ámor, siess és őt keresd meg... – dal (Jékely Zoltán fordítása; Pathó István, Magda Gabi)
7 - Harmadik nap – Első novella [Massetto da Lamporecchio némának tetteti magát, s kertésznek áll valamely apácakolostorba; az apácák pedig mind versengenek abban, hogy véle háljanak]
8 - Harmadik nap – Nyolcadik novella [Ferondo bevesz bizonyos port, mire halott gyanánt eltemetik, az apátúr pedig, ki feleségével enyeleg, kiveszi őt sírjából, börtönbe veti, és elhiteti vele, hogy a tisztítóhelyen van; minekutána pedig feltámad, feleségének az apátúrtól született fiát miként tulajdon gyermekét neveli föl]
9 - A nap végződése
Közreműködők:
Balázs István Basilides Zoltán Béres Ilona Darvas Iván Galgóczy Imre Göczey Zsuzsa Horváth Gyula Korompai Vali Kun Tibor Magda Gabi Markaly Gábor Márton András Németh Sándor Pathó István Pálos Zsuzsa Rákosi Mária Simon György Soós Edit Soós Lajos Szabó Gyula Szilassy Gyula Szoó György
Fordította: Révay József A verseket Jékely Zoltán fordította Rádióra alkalmazta: Csukás István Rendezte: Vadász Gyula (1974 - monó)
A papnak készülő fiatalember, Julien Sorel, jóakarója, Chelan abbé közbenjárására kerül Verriéres polgármesterének, de Renal úrnak a házába, gyermekeinek nevelőjeként. A titokban Napóleonért rajongó, önérzetes tanító fiatalos lobogása, vonzó megjelenése erős hatással van a ház gyönyörű úrnőjére, aki soha nem ismerte még a szerelmet... Julien Sorel, a mostoha sorsú parasztfiú rajong a hősiességért, a nagyságért, a szabadságért és a szerelemért, határtalanul idealista egy realista világban. Vágyai talán romantikusak – megvalósítási kísérletei már nem azok. Az érzések szertelenségével egy magasabb, szellemibb, tágabb formát keres, mint amilyet a való élet lehetővé tesz számára. Érvényesüléséért kompromisszumok sorozatával fizet, míg olyan helyzetbe nem jut, ahol a játék folytatása már a játékost pusztítja el. Stendhal máig népszerű romantikus regénye átható módon idézi fel az alacsony sorból származó, fiatal tanító, Julien Sorel dicsőséges és dicstelen pályafutását a párizsi szalonok és a női ölelések forgatagában.
A szereposztás:
Julien Sorel – Kozák András De Renalné – Kállai Ilona Mathilde – Almási Éva
Közreműködik:
Balázs Péter Csurka László Deák Sándor Győrffy György György László Harkányi Ödön Hindy Sándor Horváth Gabi Jákó Pál Kautzky József Kállai Ferenc Kern András Kohut Magda Kőmíves Sándor Lázár Gedeon Lázár Tihamér Moór Marianna Nagy István Orczy Teréz Pándy Lajos Somogyvári Pál Szegedi Szabó István Szendrő Iván Szilassy Gyula Szirmai Jenő Szoó György Tábori Nóra Vadnai Éva
Rádióra alkalmazta: Horváth Gabriella Rendező: Baksa Soós László (1972 - monó)
Oliver Twist a dologházban születik. Anyja belehal a szülésbe, a kisfiú tehát az egyházközség gondoskodására szorul. Rá és a hozzá hasonló szerencsétlenekre nem szívesen pazarolnak pénzt, majdhogynem éheztetik őket társai ezért egyszer sorsot húznak, és Olivernek kell a hitvány vacsora után kiállnia, és azt mondani: Kérek még. Hallatlan arcátlanság ez, és az egyházközségi elöljárók meg vannak győződve róla, hogy Oliver akasztófán fogja végezni. Kalandos élet vár rá, az egyszer igaz: Olivernek hol a legmélyebb megaláztatásokat kell elviselnie, hol a londoni alvilág karmaiba kerül, hol rámosolyog a szerencse, és egy szerető család veszi gondjaiba, hol újból a rablók és tolvajok világában találja magát. Az olvasó pedig, miközben a nyomor és embertelenség legmélyebb bugyraiba is leereszkedik a kisfiúval együtt, önfeledten izgul azért, hogy Oliver eredendő jósága és tisztessége végül elnyerje jutalmát.
Szereplők:
Twist Olivér – Szőcs György Mrs. Mann – Pártos Erzsi Bumble úr – Ráday Imre Limbkins úr – Zách János Egyházközségi tanácstagok – Szatmári István és Buss Gyula Corneyné – Máthé Erzsi Gamfield, a kéményseprő – Győrffy György Sowerberry, a koporsós – Horváth Sándor A felesége – Ronyecz Mária Charlotte, a szolgáló – Szekeres Ilona Noah Claypole – Paudits Béla; Dawkins – Balázsovits Lajos Bates úrfi – Benkő Péter Fagin – Páger Antal Brownlow úr – Kállai Ferenc Rendőrbíró – Ungvári László Teremőr – Basilides Zoltán Sikes – Tahi Tóth László Nancy – Almási Éva Bedwinné – Komlós Juci Grimwig úr – Mádi Szabó Gábor Toby – Orbán Tibor Giles – Agárdy Gábor Monks – Avar István Sally – Bulla Elma Rose – Kútvölgyi Erzsébet Néni – Tolnay Klári Orvos – Lőte Attila Inas – Pathó István
Közreműködött:
Kappanyos András Neubauer István Nyikos Ernő Orczy Irén Tándor Lajos Teleki Károly Turgonyi Pál Dániel Vali Demeter Hédi Kőmíves Erzsi Petur Ilka Tarsoly Elemér
Fordította: Bálint György Rádióra alkalmazta: Zala Zsuzsa A felvételt Hámor János és Lakatos Gábor készítette A rendező munkatársa: Kadelka László Zenei munkatárs: Horkai Rózsa Dramaturg: Hackl Jolán Rendezte: Bozó László (1976 - sztereó)
Berend Iván - Tahi Tóth László Evila - Venczel Vera Szaffrán Péter - Szilágyi Tibor Kaulman Félix - Kálmán György Tárnamester - Bihari József Theudelinda grófnő - Lukács Margit Sámuel apát - Mensáros László Angela - Szegedi Erika Tibald herceg - Balázs Samu Sondershein Waldemar herceg - Kaló Flórián
Győrffy György Kozák László Láng József Miklósy György Némethy Ferenc Szatmári István Uri István
Rádióra alkalmazta: Moravecz Imre Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó Szerkesztő: Szabó József Rendezte: Cserés Miklós dr. (1977 - monó)
Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről c. könyve alapján írta és rendezte: Solymosi Ottó
Jean-Jacques Rousseau, filozófus - Mádi Szabó Gábor Az írónő - Kállai Ilona A színésznő - Bodnár Erika A francia akadémia titkára - Márkus László A gyermek Emil - Meixler Ildikó Az ifjú Emil - Téli Sándor Zsófia, Emil szerelme - Császár Angéla A kertész - Horkai János
Mit tehet a fiatal feleség, ha egy reggel arra ébred, hogy a házasságról, a szerelemről, az ideális társról éveken át gondosan színezgetett álmok és a valóság között nagyobb szakadék tátong, mint amit csendes beletörődéssel át tudna hidalni? Flaubert regénye jóval több a mindennapok unalmából kalandokba menekülő asszony történeténél. Bovaryné élete egyszerre szól vágyakozásról, felnőtté válásról és felelősségvállalásról, valamint az ideális megoldás sorozatos figyelmen kívül hagyásáról. Vajon visszaszerezheti-e egy nő az irányítást az élete fölött a XIX. századi francia vidéken, vagy el kell fogadnia, hogy nem ő hozza a szabályokat? Emma jobb híján az emlékeiben őrzött olvasmányélményei, a romantikus hősök és hősnők sorsába kapaszkodva próbálja meg kirángatni magát élete kátyújából. A lélektani regény nagymesterének emblematikus műve talán soha nem volt még annyira aktuális, mint napjainkban, amikor oly messzire került egymástól a valóság, és az, amit szeretnénk valóságnak hinni. A világ számos nyelvére lefordított, megszámlálhatatlan filmes és színpadi adaptációt megélt történet készen áll arra, hogy meghódítsa a XXI. századot is. A szerzőt a mű első közlésekor perbe fogták vallás- és erkölcsgyalázás vádjával, jóllehet a regény ötlete egy újságcikkből származott, és Vidéki erkölcsök alcímmel jelent meg. Az író eredeti szándéka máig vitatott és eldönthetetlen, hogy megvetést vagy együttérzést várt-e hősei iránt.
Szereplők:
Charles Bovary – Kállai Ferenc Emma Bovary – Ruttkai Éva Rodolphe – Latinovits Zoltán Homais – Győrffy György Hippolyte – Basilides Zoltán Lheureux – Keleti László Abbé – Ujlaky László Felicité – Szlonka Márta Szónok – Kozák László Léon – Lőte Attila Justin – Deák B. Ferenc Guillaumin – Greguss Zoltán
Fordította: Hajó Sándor Rádióra alkalmazta: Zolnay Vilmos Rendezte: Varga Géza (1964 - monó)
„A sok tanulástól már megfájdult a fejem, a kis gimnazista lelkem szépre, másra vágyott. Akkor már hetek óta barátkoztam a könyv fedőlapjával, csak nem éreztem a vágyat arra, hogy fellapozzam. Benedek Marcell fordította Selma Lagerlöff kisregéynét. Mindkettő vonzott valamiért. Benedek Elek – az apa – Ezüst mesekönyve gyermekkönyvtáram egyik legszebb kötete volt. Nils Holgerson kalandjai pedig már akkor megmozgatták a fantáziámat. Csak tanulni ne kelljen, hát belekezdtem a Helgába. És nem tudtam letenni.
Sok-sok év után – érdekes – valamiről eszembe jutott. Soványka kis könyvecske, napokig kellett keresgélnem. Igazi boldogság volt megtalálni.
Mácsai Pál a rádió próbatermében kezdte a munkát. Beszélt Selma Lagerlöffről, Helgáról, és arról, hogyan képzeli el azt a távoli északon játszódó, mindennapi, apró drámákkal tűzdelt hangjátékot. Másnap, mikor elkezdődött a felvétel kicsinykét szorongtam. Féltem hallani a szöveget, melyet úgy szerettem. Amikor azt tapasztaltam, hogy a színészek örömmel játszanak, ötleteik vannak, kóstolgatják a hangulatot, a süvítő szélhez igazítják a hangukat, lelküket, s többféle képpen is elpróbálják, hogyan domborodik inkább a gondolat a szavak mögül, csöndben ujjongani kezdtem. Nem csak súlyos tehetségek játszottak, majd holnap keresett ifjak is. Valamennyien együtt érlelték azt a havat-jeget melengető hangulatot, mely a darab hátterét adja.
Helga megesett tanyai szolgálólány. Ennyi. Dehogy ennyi! Dráma és mosoly.”
Szereplők:
Helga - Tóth Ildikó Gudmund - Tímár Andor Gudmund anyja - Csomós Mari Gudmund apja - Blaskó Péter Helga anyja - D. Szabó Éva Helga apja - Dengyel Iván Hildur - Börcsök Énikő Bíró - Juhász Jácint Törvényszéki szolga - Tordai Gábor Hildur apja - Székely Tamás Béres - Galóczi Imre
Fordította: Benedek Marcell Rádióra alkalmazta: Marschall Éva Zenei munkatárs: Gebauer Mária A felvételt Liszkai Károly és Vajda László készítette Rendezte: Mácsai Pál (1995 - sztereó)
0:54:46 - 75,2 MB
MP3 - 44,1kHz - 192kbps
( A kellemetlen, torz hang, a Kossuth Rádióban 2018 tavaszától bevezetett szándékos minőségrontás következménye. )