Ez a lenyűgöző szereposztású, 1970-es rádiójáték Harriet Beecher Stowe klasszikusát kelti életre, amely a 19. századi Amerika rabszolgatartó világába kalauzol. A Solymosi Ottó rendezte adaptáció három részben követi végig a szereplők sorsát, középpontba állítva az emberi méltóságot és a szabadságvágyat.
A cselekmény összefoglalása
A történet a Kentucky állambeli Shelby-birtokon veszi kezdetét, ahol a jószívű, de eladósodott Mr. Shelby kénytelen eladni két rabszolgáját: a mélyen vallásos, becsületes Tamás bátyát (Básti Lajos) és a kis Harryt. Tamás, bár fájó szívvel hagyja ott feleségét, Chloe nénit (Zolnay Zsuzsa) és családját, beletörődik sorsába, míg Harry anyja, Eliza, a menekülést választja.
A rádiójáték három fő szakaszra tagolja Tamás útját:
1. A Shelby-birtok és az elszakadás: Bemutatja a viszonylag emberséges rabszolgatartók világát, ahol a tragédiát nem a kegyetlenség, hanem a rabszolgaság intézményének gazdasági kényszere okozza.
2. New Orleans és a St. Clare család: Tamás sorsa jobbra fordul, amikor a nemes lelkű Augustine St. Clare (Somogyvári Pál) vásárolja meg, miután Tamás megmenti lányát, a törékeny és angyali Evát. Itt a történet a kislány és az idős rabszolga tiszta barátságára, valamint a déli életmód erkölcsi dilemmáira fókuszál.
3. A pokoljárás – Simon Legree ültetvénye: Eva és apja halála után Tamás a brutális és kegyetlen Simon Legree (Őze Lajos) kezére kerül. Itt a rádióváltozat drámai csúcspontja bontakozik ki: Tamásnak nemcsak a fizikai kínzásokkal, hanem a lelki megtöretés kísérletével is szembe kell néznie. Legree mindent elkövet, hogy kiölje Tamásból a hitet és az emberséget, de az idős férfi mindvégig kitart erkölcsi értékei mellett.
Miért különleges ez a feldolgozás?
Básti Lajos és Őze Lajos párharca: A darab legfeszültebb pillanatait a két színészlegenda játéka adja. Básti méltóságteljes nyugalmával szemben Őze Legree-je a nyers, kiszámíthatatlan gonoszságot jeleníti meg.
Zene és atmoszféra: Váry Ferenc zenéje és a rádiós technika (monó hangzás ellenére is) hűen adja vissza a déli ültetvények fülledt, sokszor vészjósló hangulatát.
Társadalmi tablók: A mellékszereplőkön keresztül (mint a szabadságharcos Phineas vagy a szigorú Ophelia néni) a regény minden fontosabb rétege – az abolicionista törekvések, a vallási vívódások és a rabszolgasors különböző arcai – megelevenedik.
Ez a rádióadaptáció nemcsak egy kalandos utazás, hanem mély lélektani dráma is, amely Réz Ádám klasszikus fordítására építve teszi ma is átélhetővé a történetet.
Szereposztásból:
Tamás bátya – Básti Lajos
Legree - Őze Lajos
Chloe néni – Zolnay Zsuzsa
Mr. Shelby – Gelley Kornél
Mrs. Shelby – Bánki Zsuzsa
Sam – Buss Gyula
Andy – Bay Gyula
Fogadósné – Gyarmathy Anikó
Mr. Symmes – Jákó Pál
Tom Loker – Vándor József
Marks – Prókai István
John Bird szenátor – Bicskey Károly
A felesége – Fogarassy Mária
Dinah, a szolgálójuk – Rákosi Mária
Mr. Trompe – Keleti László
Fogadós – Balázs István
Jim – Jászai László
Augustine St. Clare – Somogyvári Pál
Marie, a felesége – Földi Teri
Eva, a lányuk – Szirze Annamária
Ophelia néni – Péchy Blanka
Rachel – Orsolya Erzsi
Simeon – Kéry Gyula
Phineas – Basilides Zoltán
Mammy – Győri Ilona
Rendőrök – Harkányi Ödön és Gyenei Jenő
Mr. Skeggs rabszolgakereskedő – Bozóky István
Sambo – Juhász Jácint
Emmeline – Kovács Zsuzsa
Susan, az anyja – Pogány Margit
Lucy – Kiss Ilona
Quimbo – Hindi Sándor
Fordította: Réz Ádám
Rádióra alkalmazta: Zolnay Vilmos
Zenéjét szerezte: Váry Ferenc
Zenei rendező: Beck László
Dramaturg: Hackl Jolán
Rendező: Solymosi Ottó (1970 - monó)
(3 rész)
MP3 - 48kHz - 320kbps
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése