Tartalomleírás
A történet középpontjában a műészlét és a polgári életforma közötti feloldhatatlan ellentét, valamint az ebből fakadó magány és identitáskeresés áll. A címszereplő, Tonio Kröger, egy észak-németországi gabonakereskedő apa és egy szenvedélyes, délvidéki (olasz) származású anya gyermeke. Ez a kettős örökség egész életét és művészetét meghatározza: lelke mélyén vágyik a fegyelmezett, tiszta és rendezett polgári világra, miközben művészi érzékenysége elidegeníti attól.
A rádiójáték finom lélekrajzzal követi végig Tonio életének főbb állomásait:
A fiatalkor és a viszonzatlan szerelmek: Tonio már kamaszként kilóg a kortársai közül. Plátói, tiszta szerelemmel és csodálattal kötődik a szőke, kék szemű, életigenlő Hans Hansenhez, majd később Ingeborg Holmhoz. Ők ketten testesítik meg számára a tiszta, naiv, „rendes” polgári boldogságot – azt a világot, amelyhez Tonio minden igyekezete ellenére sem tud tartozni, és amely mindig kívülállónak tekinti őt.
A művésszé válás és a müncheni évek: Felnőve Tonio sikeres íróvá válik Münchenben. Művészetét a hűvös intellektus és az érzelmek feletti kontroll jellemzi. Festőművész barátnőjével, Liszaveta Ivanovnával folytatott mély, filozofikus beszélgetéseiben fogalmazódik meg Tonio legnagyobb drámája: a művész egyfajta „kívülálló”, aki csak úgy képes ábrázolni az életet, ha ő maga nem élheti azt a maga természetességében. Liszaveta nevezi őt először találóan „eltévedt polgárnak”.
Északi utazás és a múlt felidézése: Tonio harmincas éveiben elhagyja Münchent, és Dániába utazik, érintve szülővárosát is. Az utazás egyben belső zarándoklat: egy tengerparti szállodában váratlanul megpillant egy dán fiatalokból álló társaságot, akik kísértetiesen emlékeztetik őt ifjúkori szerelmeire, Hansra és Ingeborgra.
A mű végkicsengése
Tonio nem lép kapcsolatba velük; megmarad a megfigyelő, a kívülálló szerepében. Végül a Liszavetának írt levelében fogalmazza meg ars poeticáját: ráébred, hogy művészetét nem a hűvös megvetés, hanem éppen a polgári élet, a „szőke és kék szemű”, egyszerű, tiszta emberi boldogság iránti mély, melankolikus szeretet táplálja. Ez a szeretet teszi őt igazán emberré és igazi költővé.
A rádióváltozat sajátossága
A Török Tamás által rendezett, 1988-as adaptáció különlegessége, hogy a címszereplőt kettéosztja: Mensáros László mint „Az író” (az idősebb, visszaemlékező Tonio) narrálja és elemzi a történéseket, míg a fiatal, vívódó Tonio Krögert Csernák János formálja meg. Ez a megoldás még fojtogatóbbá és intimebbé teszi a főhős belső monológjait és a polgári világ utáni vágyakozását.
Szereposztás:
Az iró – Mensáros László
Tonio Kröger – Csernák János
Továbbá:
Dobák Lajos
Dunai Tamás
Forgács László
Györffy László
Hanák Dávid
Hetés György
Murányi Márton
Sugár László
Tamási Eszter
Varga Kata
Fordította: Lányi Viktor
Zenei munkatárs: Horkay Rózsa
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa
Rádióra alkalmazta és rendezte: Török Tamás (1988 - sztereó)
(2 rész)
MP3 - 48kHz - 320kbps