Ez a Heinrich von Kleist 1808-as lovagdrámájából készült 1978-as rádiójáték a német romantika egyik legkülönösebb, misztikus elemekkel átszőtt történetét dolgozza fel. A darab középpontjában az irracionális, mindent legyőző hűség és a sorsszerű szerelem áll.
A történet alaphelyzete
A történet egy különös bírósági tárgyalással kezdődik. Friedeborn Tibold, a tekintélyes heilbronni fegyverkovács megvádolja Sugár grófját (Vihar Frideriket), hogy boszorkánysággal és bűbájjal magához láncolta lányát, a szépséges és szelíd Katicát. A lány ugyanis mindenét elhagyva, alvajáróként követi a grófot, bárhová is megy, és a lábai előtt hever a porban, anélkül, hogy a gróf viszonozná az érzelmeit vagy akár méltatná őt.
A misztikus háttér
A vizsgálat során kiderül, hogy nem boszorkányságról, hanem egy közös álomról van szó. Egy évvel korábban, szilveszter éjszakáján a gróf és Katica ugyanazt az álmot látták: egy angyal megmutatta nekik jövendőbelijüket. Katica azonnal felismerte a grófban élete értelmét, Friderik azonban – társadalmi rangja miatt – nem akarja elhinni, hogy egy egyszerű kovács lánya lehet a választottja.
Kunigunda és a bonyodalmak
A gróf figyelmét közben elrabolja a gőgös és bosszúszomjas Thurneck Kunigunda. Kunigunda egyfajta "mű-szépség": fiatalságát és báját titkos kenőcsöknek, fogsorának és pótlékainak köszöni, valójában azonban csak a gróf birtokaira fáj a foga.
A cselekmény során Katica hűsége többször is próbára tétetik:
A tűzpróba: Amikor Kunigunda vára kigyullad, Katica az életét kockáztatva rohan be a lángok közé, hogy kimentse a gróf számára fontos iratokat. Bár a vár összeomlik, egy angyal segítségével Katica sértetlenül sétál ki a tűzből.
Az alvajárás: Friderik végül egy bodzabokor alatt pihenő, alvó Katicából csalja ki az igazságot. A lány álmában beszélve felfedi a közös titkukat, a szilveszter éjszakai látomást.
A végkifejlet
A gróf rájön Kunigunda valódi, torz természetére, és elűzi az udvarából. Fény derül továbbá egy sorsfordító titokra is: Katica valójában a császár törvénytelen lánya, így rangban is méltóvá válik a grófhoz. A történet a császár elismerésével és a fiatalok esküvőjével zárul, ahol a "heilbronni Katica" végre elfoglalhatja helyét Sugár grófja mellett.
Miért különleges ez a rádióváltozat?
Ez a felvétel a magyar rádióművészet aranykorából származik. A szereposztás parádés: Venczel Vera törékeny tisztasága és Mécs Károly lovagias orgánuma tökéletes ellentétpár. Varga Géza rendezése és Decsényi János zenéje segít megteremteni azt a középkori, mégis álomszerű hangulatot, ami Kleist művét egyszerre teszi naiv tündérmesévé és mély lélektani drámává.
Szereposztás:
A császár – Avar István
Vihar Friderik, Sugár grófja – Mécs Károly
Helén grófnő, az édesanyja – Tolnay Klári
Gottschalk, a szolgája – Molnár Tibor
Brigitta, a grófi kastély házvezetőnője – Gobbi Hilda
Thurneck Kunigunda – Almási Éva
Rozál, Kunigunda komornája – Szabó Éva
Friedeborn Tibold, heilbronni fegyverkovács – Szabó Sándor
Katica, a lánya – Venczel Vera
Miksa, freiburgi várgróf – Tordy Géza
A Rajnai Stein grófja – Tahi Tóth László
Ottó, Flühe grófja – Kállai Ferenc
További szereplők:
Almássy József
Bay Gyula
Benkő Gyula
Buss Gyula
Darvas Magda
Felvinczy Viktor
Geréb Attila
Harkányi Ödön
Horváth József
Kaszás Gergő
Kovács Gyula
Kránitz Lajos
Láng József
Majláth Mária
Oszter Sándor
Pásztor János
Perlaki István
Piróth Gyula
Rákosi Mária
Regős Péter
Somogyvári Pál
Straub Dezső
Szitás László
T. Nagy András
Zolnay Zsuzsa
Fordította: Petra-Szabó Ildikó
Zeneszerző: Decsényi János
Közreműködik az Állami Operaház zenekarából alakult kisegyüttes
Karmester: Görgey György
Zenei rendező: Erkel Tibor
Hangmérnök: Kosárszky Péter
Dramaturg: Magos György
Rendezte: Varga Géza (1978 - sztereó)
MP3 - 48kHz - 320kbps
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése