William Makepeace Thackeray 1841-es kisregénye egy szatirikus, tanulságos és rendkívül emberi történet a hirtelen jött gazdagságról, a hiúságról és a londoni üzleti világ képmutatásáról.
A kiindulópont: A főhős Samuel Titmarsh, egy szerény, becsületes, de kissé naiv írnok egy londoni biztosítótársaságnál. Élete gyökeresen megváltozik, amikor gazdag és szeszélyes nagynénje, Hoggartyné ajándékoz neki egy hatalmas, csillogó gyémántostűt.
A felemelkedés: Amikor Sam elkezdi viselni az ékszert, a környezete hirtelen teljesen megváltozik. A gyémánt a gazdagság és a siker illúzióját kelti. Cégvezetője, a dörzsölt és gátlástalan Mr. Brough azonnal előlépteti Samet, és a társasági élet középpontjába emeli, hogy a fiú (és a nagynéni) vagyonát felhasználja a saját gyanús üzleteihez. Sam hirtelen a luxus és a csillogás világában találja magát, feleségül veszi szerelmét, Maryt, és elhiszi, hogy a siker örökké tart.
A bukás és a tanulság: Mr. Brough piramisjátékszerű vállalkozása összeomlik, a csaló igazgató elszökik a pénzzel, és a gyanútlan Samet teszik felelőssé mindenért. Börtönbe kerül, a hitelezők mindent elvisznek, és a hamis barátok azonnal elfordulnak tőle. A nehéz időkben azonban kiderül, ki az, aki valóban szereti: felesége és a hűséges barátok segítenek neki talpra állni. Sam végül megérti, hogy a valódi boldogságot nem a gyémántok hamis csillogása, hanem a tiszta lelkiismeret és az igaz szeretet jelenti.
Színészi alakítások és a rádiójáték kontextusa
Gál István 1966-os rendezése a Magyar Rádió aranykorának egyik igazi gyöngyszeme. A szereposztás a kor legkiválóbb színészeiből állt, akik tökéletesen hozták a viktoriánus Anglia karaktereit.
Tordy Géza (Sam Titmarsh): 1966-ban Tordy a harmincas évei elején járt, ereje teljében lévő, rendkívül népszerű színész volt. Karakteres, mégis tiszta, meleg orgánuma tökéletesen passzolt a naiv, jóravaló, de a hírnévtől kissé megszédülő Sam szerepéhez. Alakításában remekül működött a kontraszt a kezdeti szerénység, a sikeres időszak magabiztossága és a bukás utáni drámai összeomlás, majd megvilágosodás között.
Lázár Mária (Hoggartyné): A korszak egyik nagyasszonya, aki ekkor már a Madách Színház elismert, érett művésze volt. Hoggartyné szerepében zseniálisan hozta a gőgös, vagyonával uralkodni vágyó, sértődékeny, de a maga módján mégis komikus nagynéni figuráját. Hangjával képes volt egyszerre tekintélyt parancsolni és megmutatni a karakter kissé nevetséges hiúságát.
A parádés mellékszereplők
A hangjáték igazi erejét a zseniális mellékszereplő-gárda adja, akik néhány mondattal is képesek voltak teljes jellemeket felskiccelni a hallgató képzeletében:
Ajtay Andor: Az úriemberi tartás és a finom irónia mestere, valószínűleg a dörzsölt üzleti világ egyik képviselőjeként nyújtott emlékezeteset.
Mécs Károly és Koncz Gábor: A kor fiatal csillagai (akik ekkoriban a A kőszívű ember fiai filmváltozatával is taroltak). Mécs elegáns, tiszta hangja a nemes lelkű barátot, míg Koncz nyersebb, erőteljesebb jelenléte a cinikusabb londoni figurákat keltette életre kiválóan.
Ladomerszky Margit és Örkényi Éva: A női mellékszerepekben a társasági pletykák, a viktoriánus finomkodás és az őszinte női dráma teljes skáláját felvonultatták.
Vas István művészi fordítása és Zolnay Vilmos rádiós átdolgozása gondoskodott arról, hogy Thackeray szellemes, ironikus és társadalomkritikus nyelvezete a rádiókészülékek előtt is ugyanolyan élvezetes és pörgős legyen, mint a regény lapjain.
Szereposztás:
Sam Titmarsh – Tordy Géza
Hoggartyné – Lázár Mária
Továbbá:
Örkényi Éva
Mécs Károly
Szokolay Ottó
Fonyó József
Koncz Gábor
Ajtay Andor
Sebestyén Zoltán
Ladomerszky Margit
Korompai Vali
Magda Gabi
Horkai János
Kelemen Éva
Láng József
Fordította: Vas István
Szerkesztő: Strausz Imréné
Rádióra alkalmazta: Zolnay Vilmos
Rendező: Gál István (1965 - monó)
(2 rész)
MP3 - 48kHz - 192kbps
( A kellemetlen, torz hang, a Kossuth Rádióban 2018 tavaszától bevezetett szándékos minőségrontás következménye. )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése